Nos, ha lassan is, de haladok. :-)
Anyukámnál voltunk múlt héten, s varrhattam a 28 éves Textimájával. Mondhatni együtt nőttünk fel az öreg masinával, bár remélem ez a jelző rám nem illik még. :-)
Élmény volt, sőt! Vérszemet kaptam, alig bírom kivárni, míg a nálam lévő varrógépet kipucolják és üzembe állítják! Nagy élmény volt, hogy viszonylag hamar kész lettem egy-egy varrnivalóval. Még akkor is, ha nem tökéletes amit műveltem... azért a profizmus még messzi van. Viszont öröm és lelkesedés az bőven akad!
Közben értek még örömök többfelől is. Egyik, boltos néni, kivel néha beszélgetünk felajánlotta, hogy elhozza nekem a fel nem használt anyagait, Ő már úgy sem varr - mondta. Át is adta a nagy szatyor avatatlan, több méter anyagkupacot; van ám benne minden a csipkétől a műselymen át a pamutvászonig sokféle.
Egy halvány zöldes anyagból csak úgy kívánkozott egy kis semmiség, ezért míg gyerekek aludtak, hamar el is készítettem.
Még többen ígérték, hogy szívesen megszabadulnak gyűjtögetett anyagaiktól, izgatottan várom mindet! :-)
Elkészült az egyik lánykaruha, ezt szerkezetileg varrógéppel varrtam, pántjai és díszei kézzel lettek aplikálva.
Minden porcikája újra hasznos anyagból van: alapja egy megunt felnőtt, nyári szoknya, pántja is ebből, sőt az elején a feltekert fodor is. Közepén a csigabigák gombok, szintén saját készítésűek. :-) és egy kis tüll yoyo, szintén maradékból.
Tetszik ez a maradékból, régiből újat alkotás!
Szóval kis idő míg mindennel elkészülök amit eddig elkezdtem és még fotózom is...
Addig is, mit szóltok a modellen látható ruhához? :-)
Azt talán elárulhatom, hogy neki nagyon tetszik, már fel is vette az óvodába készülődve. :-) édes!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése